9. rész Az új gyámod...

Meghoztam a következő részt. Remélem tetszik. 

Vikii *.*

* Jó olvasást*

A hely ahol felkeltem elég szűkös és sötét volt. Éreztem hogy ruhák lógnak felettem. Ebből arra következtettem hogy egy szekrényben vagyok.

De mit keresek én itt?  Hisz az ágyban aludtam el pontosabban Zayn ágyában. Elég korán. Most meg egy kis szekrényben ücsörgök. És  mi az ami még ennél is furcsább? A szám be van ragasztva ragasztószalaggal, a kezem megkötözve... Mi van ha valaki elrabolt? És ha az a valaki Roger?

Gondolatmenetem után kiabálni kezdtem. Vagyis csak akartam de nem sikerült mert a szám továbbra is be volt tapasztva. Mivel a lábaim nem voltak megkötözve, felálltam és ki akartam menni a szekrényből.  Nem sikerült. Be volt zárva, ezért hirtelen ötletem támadt. Amilyen erősen csak tudtam nekiugrottam az ajtónak. Még mindig nem ment. Addig kísérleteztem míg végül az 5.-re végre sikerült. Amint a szekrényajtó kinyilt, egyenesen a kezemre estem ami elkezdett szörnyen fájni.

- Mmm mmm-mmm-mmmm - kínlódtam a fájdalomtól és a beszédképtelenségtől.

5 perc múlva az 5 srác vihorászva jött be a helységbe ahol éppen nyűglődve és megkötözve szenvedtem.  Ám a nevetésük abbamaradt amint megláttak.

- Jól vagy? - kérdezte aggódva Louis miközben Hazza leszedte rólam a "kötéseket".

- Nem - néztem rájuk mérgesen - Egy szekrényben ébredtem, megkötözve. Elaludtam a nyakam, kiestem onnan - mutattam a szekrényre-.... Ráadásul azt sem tudom hogy kerültem ide...

- ÖÖömm... Olyan tíz óra lehetett amikor lejöttél és elkezdtél ordibálni meg kapálózni és össze vissza törni mindent. Csak így tudtunk leállítani. Azt hittük direkt csinálod és szórakozol. - magyarázott Liam

Nagyra nyílt szemekkel néztem rájuk mint a hülyékre.

- Nem emlékszel rá? - Niall  

Csak megráztam a fejem és elszégyelltem magam

- Akkor biztosan alva járt. - következtettet Lou

- Jajj ne ez ciki - nyöszörögtem és már nem tudtam hova bújjak szégyenemben. Ez is csak én lehetek

- Inkább aranyos - szólalt fel Zayn

- Ha-ha-ha na mind egy én megyek csinálok magamnak reggelit. Ha nem gond. - indultam a konyha felé

- Nem gond de akármit is csinálsz én is kérek. - Niall

- Én is. - Harry

- Én is- Zayn

- Én is. -Louis

- Én is. - Liam

- Oké de ha rossz lesz ne nekem panaszkodjatok.

Neki láttam a reggeli elkészítésének. Az omlettre esett a választásom. Elővettem a hűtőben található összes tojást kb 25 db lehetett, és hozzá sonkát. Egy tálba felkevertem a tojásokat.  A már forró tepsibe megpirítottam  a sonkát majd beleöntöttem a tojást is.  Miután megsült főztem mellé teát, magamnak meg készítettem  egy maroknyi salátát, és az étkező asztalon megterítettem 6 személyre.

- Fiúk reggeli! - kiabáltam

- Megyünk! - és pár pillanat múlva már az asztalnál ücsörögtek fülig ért szájjal.

- Mi olyan vicces?

-Semmi. csak nem szoktak  nekünk kaját csinálni főleg nem reggelit. - Harry

- Még El és Dan sem ... Egyikőjük sem egy konyha tündér...- Liam

-Aha. Oké. De ők kik?

- Eleanor Louis, Daniell Liam barátnője. - Zayn

- Kösz az infót. -nevettem - de most együnk! Jó étvágyat!

- Neked is! - mondták szinte egyszerre és elkezdtek zabálni :D

- Sarah ugye csak viccelsz? - Niall                                              erre mindenki rám nézett.

- Miért is?

- Nézz a tányérodra! Ez a fél fogamra sem elég olyan kis mennyiség főleg hogy saláta! - Harry

- És én ezt szeretem! Különben is egészséges és  nem hízlal! -tiltakoztam miközben fintorogva ettem egy villányit

- Te nem vagy normális! Add azt ide neked pont hogy nem kéne fogynod! Pont jó vagy így ahogy vagy! Inkább egyél valami mást! - szedte el előlem a tányéromat Zayn

- Nekem oké. Ti akartátok! Hála nektek a mai reggelim egy pohár tea.  - vettettem rájuk egy győzedelmes pillantást.

***

Reggeli után elmosogattam felültem a pultra és elkezdtem gondolkozni az életemen.

A szüleim meghaltak. a legjobb barátnőm elhagyott. Roger meg akar erőszakolni. Egy árvaházban lakom Londonban. Most itt vagyok. Egy régi barátomnál és annak barátainál akikről kiderült hogy egy híres fiúbanda. Egyik éjjel találkoztam ex BFF-emmel . A srácok tudják hogy cigizek és rájöttek a kezemen lévő sebekre is. Szuper. Ez az életem rossz oldala. Csakhogy itt Londonban új barátokat szereztem. Jessicát  aki egy hét alatt a szívemhez nőtt úgy mintha ezer éve ismernénk egymást. Találkoztam Harolddal és általa megismertem Louist, Liamat, Niallt és Zaynt. Zayn. Nem tudom igazábol mit is érzek iránta. Eléggé megkedveltem. Bár sokat nem tudtam még senkivel sem beszélgetni úgy tűnik hogy egytől egyik egy aranyos bolond és szeretnivaló fiú. Ja, és majdem elfelejtettem megemlíteni a tesómat Pault. Akivel már vagy 12 éve nem is tartottam a kapcsolatot fogalmam sincs miért. Igen. Az életem kezd újra egyenesbe jönni.

Leszálltam a pultról és besétáltam  a nappaliba.

-  Khm. Valaki tudna adni nekem egy laptopot?

- Minek az neked? - Zayn

- Új meló után kell néznem mivel ti tegnap nem engedtetek el tuti ki fognak rúgni. és ha  onnan kirúgnak akkor az árvaházból is.

- Arra semmi szükség már minden elvan intézve. - mondták szinte egyszerre. Elég bizarr volt. Biztos betanulták. :D

- Nekem 8 - vontam vállat.

****(már Zayn szobájában)

( http://www.youtube.com/watch?v=lWA2pjMjpBs ) Meghallottam a telefonom csörgését. Kihalásztam a zsebemből és felvettem.

- Halo?

- Szia Sarah Jess vagyok!

- Szia mizujs?

- Képzeld a szüleim kivesznek az árvaházból - örvendezett

- Az tök jó.

- Csakhogy van egy kis baj - itt hangja komorrá vált - Elköltözünk Németországba.

- Hogy mi?

- Sajnos jól hallottad. De nincs az olyan mesze. Majd havonta találkozunk meg minden.

-Ezt nem hiszem el. - kiabáltam

- Nyugi Sarah. Attól még nem változik semmi majd minden nap beszélünk, de mennem kell mert megjöttem értem anyáék.

- Máris? Nem is tudtam elbúcsúzni :( Na jó akkor holnap hívj. Kellemes utazást. Puszii

- Köszi szia:) - köszönt és lerakta.

-Ez eszméletlen jó. Most már dögölhetek meg egyedül az árvaházban.

- Mi a baj? -Zayn

- Jess a szüleivel elköltözött Németországba. Végleg egyedül maradtam. - szomorkodtam

- Nem maradtál egyedül én minidig itt leszek neked. - közelebb jött hozzám. Már a közelségétől is gyorsabban vert a szívem. Majd egy puszit nyomott az arcomra és megölelt. A gyomrom bizseregni kezdett mintha ezer pillangó repkedne benne. A levegőt szaggatottan kezdtem venni, tenyerem izzadni kezdett. Aztán távolabb húzódott és tekintetét belefúrta az enyémbe. Ott volt végem. Elvesztem csokoládébarna szemeibe. Nem csináltam semmit csak álltam egy helyben és néztem Őt. Hirtelen arca vészesen közeledni kezdett enyémhez. Tudtam mit akar de nem húzódtam el. Elbűvölve vártam hogy ajkai az enyémre tapadjanak. Ám amikor már csak 3cm volt köztünk valami megzavart.

- Ohh zavarok? - kacagott Louis

- Nem. Mit akarsz? - Kérdezte Zayn flegmán

- Itt van Paul és beszélni szeretne Sarahval. - sarkon fordult és elment

Elindultam le a lépcsőn, egyenesen a nappaliba ahol Paul állt az én bőröndjeimmel (??).

- Szia tesó! - ugrottam a nyakába - Mégis mit keresnek itt a bőröndjeim?

- Kivettelek az árvaházból.

- ÁÁÁ - sikoltottam fel - akkor most veled fogok lakni? Már alig várom!

- Sajnos nem. Nálam nem lenne helyed, Ezért  egy másik nagykorú férfi lett a gyámod.

- Hogy micsoda? Mégis ki? - szomorodtam el

- Ne légy szomorú! Örülni fogsz neki. Tudod hogy ki ő. Nem is kell majd másik országba költöznöd sőt ugyan úgy találkozhatsz majd a fiukkal. - itt már mosolyogtam. Hisz ha tudom ki az és találkozhatok is a fiúkkal akkor nem lesz semmi gond az illetővel.

- Naa mond már! - sürgettem

- Férfi ééééés ....

- Jó jó MOND MÁR- türelmetlenkedtem mint egy öt éves

- Az új gyámod .....

Ha tetszett a rész Légyszi komizz vagy iratkozz fel rendszeres olvasónak. <3 :))